vitéz Adorján József százados (1894-1976) életműve és katonai pályája / kulturális örökség
Adorján József 1894. február 16-án Augustin József néven római katolikus családban látta meg a napvilágot Bród városában (ma Slavonski Brod, Horvátország). 5 fiútestvére volt. Gyerekkorát Fiumében töltötte (ma Rijeka, Horvátország), ahol a Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, majd az Állami Felsőkereskedelmi Iskola diákja volt. Itt szerette meg az úszást, már fiatalon versenyeken indult. Később szüleivel együtt Kaposvárra költözött. Önként jelentkezett frontszolgálatra és vonult be 1914. őszén, 45 hónapot töltött az „Albrecht Főherceg” 44. gyalogezredben. A rohamzászlóaljnál teljesített szolgálatot és kiérdemelte a bronz-, a kis- és a nagy ezüst vitézségi érmet is. Miután sikeresen elvégezte a tisztiiskolát, az orosz hadszintérre került, ahol derekasan helyt állt egészen 1915. június 2-ig, amikor is megsebesült. Felépülése után, secemberben tért vissza az orosz frontra. Rohamszázadparancsnokként mindig az élen járt, alakulatával sorra rohamozta és vette be az ellenség megerősített állásait. Több, mint 400 hadifoglyot ejtett és sok fegyvert zsákmányolt. Haditetteiért adományozták neki a Tiszti Arany Vitézségi Érmet. A világháború után Kaposváron telepedett le és neve rövid idő alatt elválaszthatatlanul és örökre egybeforrt a város és Somogy vármegye sportéletével. 1919. augusztus 14-én Kaposváron vette feleségül Birman Erzsébetet, de később házasságukat felbontották. Egy közös gyermekük született, Éva (1920), Adorján György nevű nevelt fia a második világháború során hősi halált halt, 1944 novemberében Putnok térségében. 1922. augusztus 15-én Budapesten avatták vitézzé Adorján József t. főhadnagyot, ekkortól viselhette a vitézi címet. A sportok terén igazán sokoldalú tehetség volt. Megmérette magát és szép eredményeket ért el súlydobásban, 100 méteres gyors- és mellúszásban, valamint kardvívásban is. Azonban nem csak versenyzője volt a Kaposvári Turul SE-nek, hanem a birkózó szakosztály vezetője is, és ilyen minőségében számos belföldi és külföldi versenyen vett részt. Továbbá ő szervezte és edzette a Tüskevári uszodában az úszókat és vízilabdázókat. Olyan kivételes sportolókat készített fel, mint Csík Ferenc, aki később – az 1936-os berlini olimpián – aranyérmet szerzett 100 méteres gyorsúszásban. Edzette továbbá Lengyel Árpádot is, aki szintén a berlini olimpián remekelt, a bronzérmet szerző 4x200 méteres gyorsváltó tagjaként. A labdarúgás is közel állt hozzá, játékvezetőként is tevékenykedett. Egy alkalommal ő védte a magyar amatőr labdarúgó válogatott kapuját. Számos birkózó és úszóverseny megszervezője és lebonyolítója volt, emellett pedig előadásokat tartott például a futball taktikáról, vagy a birkózás változó előírásairól. Az Új-Somogy című lapban sport témájú beszámolókat, cikkeket írt. A Kaposvári Turul SE vezetésében is tevékeny részt vállalt, főjegyzője, ügyvezetője, alelnöke és ügyvezető elnöke volt az Egyesületnek. Kaposvár közkedvelt versmondója volt, számtalan jótékonysági rendezvényen, illetve társadalmi eseményen és összejövetelen szavalt hazafias verseket. Aktívan részt vett a bajtársi szervezetek munkájában, az Országos Frontharcos Szövetség kaposvári csoportjának vezetője volt. 1928. augusztusában nevezték ki közkorházi ellenőrré. Két egymás követő évben – 1933 és 1934 – is elnyerte a Bereczky-féle vívóvándordíjat, egy kiváló díszkardot és ezzel együtt a „Kaposvár legjobb vívója” címet is. A díj egy aranyveretekkel dúsan ellátott értékes régi díszmagyar kard volt, rajta az alábbi felírásokkal: „Bereczky mester vándordíja Kaposvár legjobb kardvívójának.” „Győzni vagy legyőzetni, de mindig becsülettel.” Ez a szellemiség vált Adorján József hitévé és meggyőződésévé egész hátralévő életében. 1941. május 21-én házasodott újra, felesége Németh Margit volt a kórházi diétás konyha vezetője. A második világháborút követően igaztalan vádak alapján 5 évi kényszermunkára ítélték, de fellebbezése után újra munkába állt a kaposvári kórház gazdasági hivatalában. 1954-től a Kaposvári Lokomotív, 1956-tól a Kaposvári Törekvés majd 1960-tól a Kaposvári Hunyadi Vasutas edzője volt. A következő évben a Somogy megyei Úszó Szövetség elnökévé választották, majd meg is erősítették ebben a tisztségben. A ’60-as években sakkversenyeken indult, sakk versenybíró minősítést szerzett, 1966-ban a Somogy megyei Sakkszövetség főtitkárának választották meg. 1953-tól gyakorlatilag haláláig a kaposvári és Somogy megyei úszásoktatás szervezője, irányítója és vezetője. 1976. augusztus 29-én, 82 éves korában szívelégtelenségben halt meg. 1978. június 24-én első alkalommal rendezték meg az Adorján József országos meghívásos úszóversenyt a kaposvári Csík Ferenc uszodában. 20 évvel halála után a XV. tiszteletére szervezett úszó-emlékverseny előtt avatták fel emléktábláját a kaposvári uszoda előcsarnokában. A Kaposvári Közlekedési Zrt. számos helyi járatos autóbuszán nagyméretű matricán az ő arcképe látható.
Somogy Vármegyei Értéktárba felvétel: 2023.11.14.